Egészségügyi károk Az ólom agresszívvá tesz , a környezetszennyezés növeli az olvasás- és helyesírás-gyengeségben szenvedő gyerekek számát. Ezen az oldalon érdekes cikkeket olvashattok arról, hogy milyen hatással lehet a levegőszennyezés a gyermekekre, és hogy milyen elképzelhetetlen betegségeket okozhat... Környezetszennyezés és a gyermekek egészsége A Dél-Anglia területein mért nyári szokásos ózonszint károsítatja a gyermekek tüdejét. Ez a hatás különösen jelentős, ha a gyerekek kint vannak a szabadban. Ennek a veszélyeztető tényezőnek a következményét még nem ismerjük, de az előzetes kísérletek arra utalnak, hogy a további ózonveszélyeztetettség a tüdő tartós károsodásához vezethet. A levegőszennyezettség szintje Nagy-Britanniában továbbra is növeli a légzési megbetegedések számát, különös mértékben a kisgyermekekét. Sokat mulasztanak az iskolából a gyerekek a gyors lefolyású mellkasi megbetegedések miatt, amik később krónikus betegségekké is válhatnak. A szén-monoxid csökkenti a vér oxigénellátását, ez főképpen a szívbetegségekben szenvedők, a terhes anyák és magzatuk, és a veleszületett szívrendellenességgel rendelkező gyerekekre veszélyes. Azok, akik hosszú időt töltenek nagy forgalmú helyeken, ugyanannyi szénmonoxidot lélegeznek be, mint egy erős dohányos. Az elmúlt évtizedben 30-60%-kal emelkedett az 5-34 éves korosztály asztma miatti elhalálozása Ausztráliában, Franciaországban, Angliában, Kanadában és az Egyesült Államokban. Bár az asztma egy soktényezős betegség, a világon sok orvos meg van győződve arról, hogy a levegőszennyezés hozzájárul ennek a betegségnek a továbbfejlődéséhez. Nagy-Britannia városainak egy részében mért nitrogén-dioxid-szint légzésszervi megbetegedéseket okozhat, többek között torokgyulladást, köhögést az egészséges gyermekeknél, és csökkent tüdőműködést az asztmásoknál. A kén-dioxid, ami még időnként fellelhető az Egyesült Királyságban, a gyermekek légzőszervi megbetegedésének gyakoribbá válásával járt együtt, ugyanúgy mint az asztma és a hörghurut esetében. A szénanátha sok gyermeket tehet magatehetetlenné. A levegőben levő szennyezőanyagok fokozzák a problémát: növelik az érzékenységet a légi úton érkező allergensekkel szemben. Köztudott, hogy a gyerekek egészségének az ólom által történő fenyegetése lecsökkent, amikor elkezdték használni az ólommentes benzint. A gyermekeket még veszélyezteti az ólom a véletlenül lenyelt por és szenny miatt. A gyermekek vérének ólomszintje, amit még figyelemmel kísérnek az Egyesült Királyságban, értelmi károsodással jár együtt. Minden ötödik tinédzser szénanáthában szenved, és minden hetedik kisiskolásnak asztmája van. Sok orvos meg van győződve, hogy ez az érték még növekedni fog, és az asztma most egy komolyabb formában jelenik meg, mint azelőtt. Az általános gyakorlati vizsgálatok megmutatták, hogy azoknak a száma, akik asztma vagy szénanátha miatt járnak orvosi kezelésre, 1971 és 1981 között megduplázódott. Úgy tűnik, hogy ez a tendencia folytatódik: újabb vizsgálatok jelzik, hogy az elmúlt 15 évben négyszeresére nőtt az Egyesült Királyságban az asztma gyakorisága. (Dr. Cathy Read: Air pollution and child health) A környezeti ártalmak hatása a viselkedésre A Johan Béla Országos Közegészségügyi Intézet Településhigiénás Osztályának vezetője, dr. Rudnai Péter főorvos és munkatársai epidemiológiai módszerekkel vizsgálják a környezeti ártalmak és a lakosság egészségügyi állapota közti összefüggést. Ezzel a vizsgálattal populációs (népességi) szinten lehet kimutatni azokat a károsodásokat, melyek az egyén számára esetenként kevéssé érzékelhetőek, de az egész népesség szempontjáb61 jelentősek. Munkájuk fontos területe a környezeti ólomszennyezettség hatásainak vizsgálata az idegrendszerre és a viselkedésre. A főorvos szerint nálunk ezzel a kérdéssel azért is érdemes foglalkozni, mert a Földön nagyon sok országban, így hazánkban is széles körben tapasztalható jelenségekről van szó. 1979-ben az Egyesült Államokban érdekes vizsgálatot folytattak. A gyerekek kihullott tej fogaiban található ólom mennyisége és az intelligencia-szint közötti összefüggést nézték. Az eredmények kimutatták, hogy azon gyerekek, akik tejfogában magas volt az ólomtartalom, átlag 4 ponttal maradtak el társaiktól az IQ (intelligencia-hányados) mérésénél. Ez volt az első intő jele az ólom káros hatásának. Az eredmény azt jelezte, hogy ezek a gyerekek korábban nagy ólomhatásnak voltak kitéve (nagy volt az ólomexpozíció). Az ólom beépült a szervezetükbe, a csontrendszerbe. Ezt bizonyította a kihullott tejfogukban talált ólom. Nyolc évvel ezelőtt hazánk is részt vett egy európai vizsgálatban, mely során 10 országban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által kidolgozott munkaterv alapján vizsgálták a gyerekeket. A 290 budapesti, szolnoki és romhányi kisgyereken végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy azok a kisgyerekek, akiknél nagyobb vérólom tartalmat mértek, több területen is lemaradtak társaiktól. Az első nagyobb eltérést a pszichometriai vizsgálatoknál tapasztalták. Ha egy ábrát kellett emlékezetből lerajzolniuk, csak több hibával sikerült. Tehát a formaérzékelésükkel és a reprodukáló képességükkel is baj volt. Vagyis mindazon tevékenység problémát okozott, amelyeknél a különböző finomfeladatokat kellett összehangolni. Az eltérések második nagyobb csoportja a magaviseletükben volt (ez már az első amerikai vizsgálatoknál is kitűnt). Ezek a gyerekek szétszórtabbak voltak, nehezen koncentráltak, figyelmük könnyen elterelhető volt, izgő-mozgó magaviseletűek és agresszívabbak voltak, mint társaik. A harmadik nagy eltérés az idegrendszerre, illetve a reflexekre gyakorolt hatások miatt alakult ki. Lassult az ingerületvezetés, romlott a reflextevékenység, és több hibával járt a feladatok megoldása. Rudnai doktor megjegyezte, hogy a reflextevékenységet a család szociális, kulturális háttere nem érinti, de az első két csoportban a szülők - főleg az édesanya - intelligenciája nagyon fontos szerepet játszik. Tehát a hátrányos helyzetben é16 gyerekeknél a rossz családi viszonyok még fel is erősíthetik a külvilág káros hatásait. Egy egyszerű példa alapján ez könnyen megérthető: azok a gyerekek, akikkel nem foglalkoznak, rossz higiénés körülmények között élnek, keveset mosnak kezet, többet vannak az utcán, és így több ólom juthat a szervezetükbe. Más részről: azoknál a gyerekeknél, akikkel szüleik rendszeresen foglalkoznak, még a magasabb ólomszint hátrányos hatásait is lehet ellensúlyozni. Tehát a szociális komponens erősebb lehet az ólomnál. (Természetesen, ha kevesebb ólom jut a szervezetünkbe, akkor ugyanannyi foglalkozás mellett ők még jobb eredményt érnek el.) A negatív szociális hatások kiegyensúlyozására a szülőket, pedagógusokat, gyermekorvosokat és magukat a gyerekeket is föl kellene világosítani az ólom káros hatásairól, illetve arról, hogyan lehet a beépülését megakadályozni. Fontos tudni, hogy milyen hatások segítik elő a beépülést, illetve melyek ellensúlyozzák káros hatását. Például a vashiányos táplálkozás segíti az ólom felszívódását. A vashiány kialakulását zöldfőzelékekkel, húsfélékkel lehet megakadályozni. Ez azért fontos, mert a hazai kisgyerekek több mint fele vashiányos. Ha a gyerekek kalciumtartalmú ételt, pl. tejet, sajtot fogyasztanak, ez is az ólombeépülés ellen hat. A nyolc évvel ezelőtti mérések azt mutatták, hogy a felnőttek vérólom szintje megfelelt az európai átlagnak, de a gyerekeken mért adatok ezt az értéket jelentősen meghaladták. Azóta a benzin ólomtartalmának csökkenése miatt csökkent a levegő ólomtartalma, és ezért arányosan csökkent a gyerekek vérólom értéke is. Mindezen tendencia ellenére a fővárosban nemrégiben vizsgált gyermekek 10-20%-ánál még mindig magasabb volt a mért ólomtartalom az egészségügyi határértéknél Hogy a felnőttek se érezzék teljesen biztonságban magukat az ólomszennyeződéssel szemben, a főorvos egy még nem bizonyított elméletről szólt. E szerint az ólom nem csupán a gyerekeknél, de a felnőtteknél is pusztítja az idegsejteket. Az ólom okozta idegsejt pusztulás csak akkor válik észlelhetővé, amikor az agy tartalék-kapacitása nagymértékben csökken. Ez az életkorral járó természetes folyamat az ólomkárosodás hatására idő előtt jelentkezik. És végül még egy elrettentő adat: a felnőttek tápcsatornájába jutott ólom 10%-a szívódik fel, a gyerekeknél ez az arány 50%-os. Meruk Rózsa Az olvasás-és helyesírás-gyengeség Egyre több gyerek szenved dyslexiában (olvasásgyengeség) és/vagy dysgraphiában (írás- helyesírás-gyengeség). Ez azt jelenti, hogy normális, vagy átlagnál magasabb intelligenciájú gyermekek nem, vagy nehezen tudnak megtanulni írni, olvasni. Az irodalom a hazai gyakoriságot 5-10% közé teszi, de ha azt a tág meghatározást alkalmazzuk, hogy olvasásgyenge az a gyermek, aki nem képes a saját korának megfelelő szövegből az információt felvenni, akkor 30%-os irodalmi adat is olvasható. Az olvasás- és helyesírás-gyengeség ú.n. sokokú rendellenesség, akkor mutatkozik meg, ha 3-4 ok együtt áll fenn a gyereknél. Jelenleg 10 okot tudok fölsorolni, egy részük kifejezetten összefügg a fizikai vagy szellemi környezetszennyezéssel. Öröklődő. Nemhez kötött. A beszédfejlődés zavara. Ez a leggyakoribb és a legsúlyosabb ok, közvetlen környezetszennyezési háttérrel. Ugyanis a beszédészlelés pontosságának a csökkent volta a fő oka az írásgyengeségnek, de az olvasásgyengeségnél is nagy a szerepe. A gyerek nem hallja pontosan a szavakban a hangok gyöngysorát, csak úgy körülbelül. Úgy hallja a szavakat, ahogy egy rövidlátó ember lát szemüveg nélkül. Ennek oka, hogy a beszéd tanulásának idején (kb 8 hónapos kortól a 3. életév végéig) a gyerek nem hallja a beszédet elég tökéletesen. Ez nem dB-es halláscsökkenést jelent, hanem sokkal finomabbat. Okai a középfülgyulladások, az állandó náthák, fülkürtő-gyulladások. Minél több nitrogén-oxidot eregetünk a gépkocsikból a levegőbe, annál jobban rongáljuk gyermekeink nyálkahártyájának védekező erejét, annál több írásképtelen gyereket "termelünk", akiket majd szintén autóval fogunk iskoláskorban gyógykezelésre vinni! Ugyancsak ide tartozik a szellemi környezetszennyezés egyik tünete: a félfigyelem. Idézem Kokas Klárát A zene felemeli a kezeimet című könyvéből: "A kisgyermek még egész figyelmével fordul a dolgok, történések, jelenségek, személyek felé, mert életének éber perceiben a tanulás a természetes. Anyja, apja vonásait, hangját sem tudná megtanulni félfigyelemmel. Félfigyelésre a felnőttek szoktatják részint összevissza ontott ingerekkel, részint saját példájukkal. Egész társadalmunk - és nemcsak a miénk - a félfigyelők tevékenységét nyögi, annak áldozatai vagyunk. A félfigyelem pestisként pusztít, ragályát kisgyermekek is elkapják, és soha ki nem gyógyulnak belőle. A kórokozók táptalaja a háttér TV, a rádió és a magnó, amely számos családban állandó hangokat termel megállíthatatlan és kivédhetetlen tömegben. A gyermek, aki a háttérzajtól nem menekülhet, védekezésül megsüketíti magát. Csak azt hallja, amit hallania muszáj, így marad életben. Hamar megtanulja, hogy a felnőttek beszédét hallatlannak vegye (!). A félfigyelő nem csak arra nem figyel, amit a másik közölne, de még arra sem, amit saját maga beszél. Szemészeti ok. Lelki okok. (Ezek nem kórnemzők, csak tünetfenntartók.) Szociális okok. Iskolai olvasástanítási módszer. A vizuális kultúra túltengése. Ez szellemi környezetszennyezés (Vekerdi Tamás). A TV, a képmagnó, a képregények "segítségével" leállították gyermekeinkben a képzelet beindulását. A szövegmegértés abból alakul ki, hogy a gyermek hallgatja a mamát és a nagymamát, ahogy mesél, és az ő saját képzelete teremti meg a hallott - később az olvasott - szövegből a képeket, alakokat, a belső filmet, vagy inkább színházat talán az életet. A Pál utcai fiúkban Boka olyan, amilyennek én elképzelem, és a helyszíneket is én teremtem. Sikerült ezt a csodát leállítani gyermekeinkben, pedig a képzeletnél nincs agyfejlesztőbb folyamat. A készen adott képekkel azt érjük el, mintha egy gyereket 16 éves koráig pépessel etetnénk, és csodálkoznánk, hogy mi lett a fogaival? Mi lett a szövegmegértésével? Az idegrendszer tökéletlen érettsége. Ebben benne van gyermekeink ólommérgezettsége, a levegő magas CO-tartalma, a cigarettázó anya és környezet, az asztmás, oxigén-hiányos állapotokon keresztül vergődő gyermek, mert itt a legfőbb háttér a valamilyen módon létrejött, oxigén- hiányos állapot. Ez az utolsó egy igazi szellemi ok, az én gondolatmenetem. Abból indultam ki, hogy a dyslexia-dysgraphia járvány. Csak az EÁ-ban 12 millió gyermeket érint, de ugyanúgy járványos Ázsiában (Kína, Korea, Japán), Európában, minden "civilizált" országban. Azt gondolom, hogy ennek az az oka, hogy az írás és olvasás elvesztette eredeti rendeltetését. Valaha az atyák nemzedéke írásban adta át az élet tárgyi és erkölcsi feltételeihez szükséges információkat a fiak nemzedékének. Azért írásban, hogy az minél pontosabb legyen, hiszen az élethez volt szükséges. A fiúk nemzedéke az olvasás által az atyák bölcsességére állt rá. Ebből az eredeti rendeltetéséből minden megromlott vagy elveszett. Egyrészt a fiak nemzedéke már - úgy tűnik - nem akar ráállni az atyák bölcsességére. Talán - gondolom a két világháború óta - a fiak nemzedéke már nem hisz az atyák életre vivő bölcsességében.... Másrészt az írás maga megbízhatatlanná vált. Mire való ma az írott információ nagy része? A becsapottság növelésére. Ebben az értelemben a dyslexia-dysgraphia járvány, elsődlegesen szellemi ok miatt; mint minden járványnál a "betegséget" az esékenyek kapják meg, akiknél a fenti 9 okból néhány "megágyaz" a rendellenesség kibontakoztatásához (pl. Örökletes + hallási + rossz olvasás tanítás). dr. Marton Éva (GA/A Sajtószemle, 1993 május 28.)

"A szén-monoxid csökkenti a vér oxigénellátását, ez főképpen a szívbetegségekben szenvedők, a terhes anyák és magzatuk, és a veleszületett szívrendellenességgel rendelkező gyerekekre veszélyes."                                   "1979-ben az Egyesült Államokban érdekes vizsgálatot folytattak. A gyerekek kihullott tej fogaiban található ólom mennyisége és az intelligencia-szint közötti összefüggést nézték."   "A 290 budapesti, szolnoki és romhányi kisgyereken végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy azok a kisgyerekek, akiknél nagyobb vérólom tartalmat mértek, több területen is lemaradtak társaiktól."                             "A nyolc évvel ezelőtti mérések azt mutatták, hogy a felnőttek vérólom szintje megfelelt az európai átlagnak, de a gyerekeken mért adatok ezt az értéket jelentősen meghaladták."                   "Az olvasás- és helyesírás-gyengeség ú.n. sokokú rendellenesség, akkor mutatkozik meg, ha 3-4 ok együtt áll fenn a gyereknél. Jelenleg 10 okot tudok fölsorolni, egy részük kifejezetten összefügg a fizikai vagy szellemi környezet- szennyezéssel."