Eg�szs�g�gyi k�rok Az �lom agressz�vv� tesz , a k�rnyezetszennyez�s n�veli az olvas�s- �s helyes�r�s-gyenges�gben szenved� gyerekek sz�m�t. Ezen az oldalon �rdekes cikkeket olvashattok arr�l, hogy milyen hat�ssal lehet a leveg�szennyez�s a gyermekekre, �s hogy milyen elk�pzelhetetlen betegs�geket okozhat... K�rnyezetszennyez�s �s a gyermekek eg�szs�ge A D�l-Anglia ter�letein m�rt ny�ri szok�sos �zonszint k�ros�tatja a gyermekek t�dej�t. Ez a hat�s k�l�n�sen jelent�s, ha a gyerekek kint vannak a szabadban. Ennek a vesz�lyeztet� t�nyez�nek a k�vetkezm�ny�t m�g nem ismerj�k, de az el�zetes k�s�rletek arra utalnak, hogy a tov�bbi �zonvesz�lyeztetetts�g a t�d� tart�s k�rosod�s�hoz vezethet. A leveg�szennyezetts�g szintje Nagy-Britanni�ban tov�bbra is n�veli a l�gz�si megbeteged�sek sz�m�t, k�l�n�s m�rt�kben a kisgyermekek�t. Sokat mulasztanak az iskol�b�l a gyerekek a gyors lefoly�s� mellkasi megbeteged�sek miatt, amik k�s�bb kr�nikus betegs�gekk� is v�lhatnak. A sz�n-monoxid cs�kkenti a v�r oxig�nell�t�s�t, ez f�k�ppen a sz�vbetegs�gekben szenved�k, a terhes any�k �s magzatuk, �s a velesz�letett sz�vrendelleness�ggel rendelkez� gyerekekre vesz�lyes. Azok, akik hossz� id�t t�ltenek nagy forgalm� helyeken, ugyanannyi sz�nmonoxidot l�legeznek be, mint egy er�s doh�nyos. Az elm�lt �vtizedben 30-60%-kal emelkedett az 5-34 �ves koroszt�ly asztma miatti elhal�loz�sa Ausztr�li�ban, Franciaorsz�gban, Angli�ban, Kanad�ban �s az Egyes�lt �llamokban. B�r az asztma egy sokt�nyez�s betegs�g, a vil�gon sok orvos meg van gy�z�dve arr�l, hogy a leveg�szennyez�s hozz�j�rul ennek a betegs�gnek a tov�bbfejl�d�s�hez. Nagy-Britannia v�rosainak egy r�sz�ben m�rt nitrog�n-dioxid-szint l�gz�sszervi megbeteged�seket okozhat, t�bbek k�z�tt torokgyullad�st, k�h�g�st az eg�szs�ges gyermekekn�l, �s cs�kkent t�d�m�k�d�st az asztm�sokn�l. A k�n-dioxid, ami m�g id�nk�nt fellelhet� az Egyes�lt Kir�lys�gban, a gyermekek l�gz�szervi megbeteged�s�nek gyakoribb� v�l�s�val j�rt egy�tt, ugyan�gy mint az asztma �s a h�rghurut eset�ben. A sz�nan�tha sok gyermeket tehet magatehetetlenn�. A leveg�ben lev� szennyez�anyagok fokozz�k a probl�m�t: n�velik az �rz�kenys�get a l�gi �ton �rkez� allergensekkel szemben. K�ztudott, hogy a gyerekek eg�szs�g�nek az �lom �ltal t�rt�n� fenyeget�se lecs�kkent, amikor elkezdt�k haszn�lni az �lommentes benzint. A gyermekeket m�g vesz�lyezteti az �lom a v�letlen�l lenyelt por �s szenny miatt. A gyermekek v�r�nek �lomszintje, amit m�g figyelemmel k�s�rnek az Egyes�lt Kir�lys�gban, �rtelmi k�rosod�ssal j�r egy�tt. Minden �t�dik tin�dzser sz�nan�th�ban szenved, �s minden hetedik kisiskol�snak asztm�ja van. Sok orvos meg van gy�z�dve, hogy ez az �rt�k m�g n�vekedni fog, �s az asztma most egy komolyabb form�ban jelenik meg, mint azel�tt. Az �ltal�nos gyakorlati vizsg�latok megmutatt�k, hogy azoknak a sz�ma, akik asztma vagy sz�nan�tha miatt j�rnak orvosi kezel�sre, 1971 �s 1981 k�z�tt megdupl�z�dott. �gy t�nik, hogy ez a tendencia folytat�dik: �jabb vizsg�latok jelzik, hogy az elm�lt 15 �vben n�gyszeres�re n�tt az Egyes�lt Kir�lys�gban az asztma gyakoris�ga. (Dr. Cathy Read: Air pollution and child health) A k�rnyezeti �rtalmak hat�sa a viselked�sre A Johan B�la Orsz�gos K�zeg�szs�g�gyi Int�zet Telep�l�shigi�n�s Oszt�ly�nak vezet�je, dr. Rudnai P�ter f�orvos �s munkat�rsai epidemiol�giai m�dszerekkel vizsg�lj�k a k�rnyezeti �rtalmak �s a lakoss�g eg�szs�g�gyi �llapota k�zti �sszef�gg�st. Ezzel a vizsg�lattal popul�ci�s (n�pess�gi) szinten lehet kimutatni azokat a k�rosod�sokat, melyek az egy�n sz�m�ra esetenk�nt kev�ss� �rz�kelhet�ek, de az eg�sz n�pess�g szempontj�b61 jelent�sek. Munk�juk fontos ter�lete a k�rnyezeti �lomszennyezetts�g hat�sainak vizsg�lata az idegrendszerre �s a viselked�sre. A f�orvos szerint n�lunk ezzel a k�rd�ssel az�rt is �rdemes foglalkozni, mert a F�ld�n nagyon sok orsz�gban, �gy haz�nkban is sz�les k�rben tapasztalhat� jelens�gekr�l van sz�. 1979-ben az Egyes�lt �llamokban �rdekes vizsg�latot folytattak. A gyerekek kihullott tej fogaiban tal�lhat� �lom mennyis�ge �s az intelligencia-szint k�z�tti �sszef�gg�st n�zt�k. Az eredm�nyek kimutatt�k, hogy azon gyerekek, akik tejfog�ban magas volt az �lomtartalom, �tlag 4 ponttal maradtak el t�rsaikt�l az IQ (intelligencia-h�nyados) m�r�s�n�l. Ez volt az els� int� jele az �lom k�ros hat�s�nak. Az eredm�ny azt jelezte, hogy ezek a gyerekek kor�bban nagy �lomhat�snak voltak kit�ve (nagy volt az �lomexpoz�ci�). Az �lom be�p�lt a szervezet�kbe, a csontrendszerbe. Ezt bizony�totta a kihullott tejfogukban tal�lt �lom. Nyolc �vvel ezel�tt haz�nk is r�szt vett egy eur�pai vizsg�latban, mely sor�n 10 orsz�gban az Eg�szs�g�gyi Vil�gszervezet (WHO) �ltal kidolgozott munkaterv alapj�n vizsg�lt�k a gyerekeket. A 290 budapesti, szolnoki �s romh�nyi kisgyereken v�gzett vizsg�latok azt mutatt�k, hogy azok a kisgyerekek, akikn�l nagyobb v�r�lom tartalmat m�rtek, t�bb ter�leten is lemaradtak t�rsaikt�l. Az els� nagyobb elt�r�st a pszichometriai vizsg�latokn�l tapasztalt�k. Ha egy �br�t kellett eml�kezetb�l lerajzolniuk, csak t�bb hib�val siker�lt. Teh�t a forma�rz�kel�s�kkel �s a reproduk�l� k�pess�g�kkel is baj volt. Vagyis mindazon tev�kenys�g probl�m�t okozott, amelyekn�l a k�l�nb�z� finomfeladatokat kellett �sszehangolni. Az elt�r�sek m�sodik nagyobb csoportja a magaviselet�kben volt (ez m�r az els� amerikai vizsg�latokn�l is kit�nt). Ezek a gyerekek sz�tsz�rtabbak voltak, nehezen koncentr�ltak, figyelm�k k�nnyen elterelhet� volt, izg�-mozg� magaviselet�ek �s agressz�vabbak voltak, mint t�rsaik. A harmadik nagy elt�r�s az idegrendszerre, illetve a reflexekre gyakorolt hat�sok miatt alakult ki. Lassult az inger�letvezet�s, romlott a reflextev�kenys�g, �s t�bb hib�val j�rt a feladatok megold�sa. Rudnai doktor megjegyezte, hogy a reflextev�kenys�get a csal�d szoci�lis, kultur�lis h�ttere nem �rinti, de az els� k�t csoportban a sz�l�k - f�leg az �desanya - intelligenci�ja nagyon fontos szerepet j�tszik. Teh�t a h�tr�nyos helyzetben �16 gyerekekn�l a rossz csal�di viszonyok m�g fel is er�s�thetik a k�lvil�g k�ros hat�sait. Egy egyszer� p�lda alapj�n ez k�nnyen meg�rthet�: azok a gyerekek, akikkel nem foglalkoznak, rossz higi�n�s k�r�lm�nyek k�z�tt �lnek, keveset mosnak kezet, t�bbet vannak az utc�n, �s �gy t�bb �lom juthat a szervezet�kbe. M�s r�szr�l: azokn�l a gyerekekn�l, akikkel sz�leik rendszeresen foglalkoznak, m�g a magasabb �lomszint h�tr�nyos hat�sait is lehet ellens�lyozni. Teh�t a szoci�lis komponens er�sebb lehet az �lomn�l. (Term�szetesen, ha kevesebb �lom jut a szervezet�nkbe, akkor ugyanannyi foglalkoz�s mellett �k m�g jobb eredm�nyt �rnek el.) A negat�v szoci�lis hat�sok kiegyens�lyoz�s�ra a sz�l�ket, pedag�gusokat, gyermekorvosokat �s magukat a gyerekeket is f�l kellene vil�gos�tani az �lom k�ros hat�sair�l, illetve arr�l, hogyan lehet a be�p�l�s�t megakad�lyozni. Fontos tudni, hogy milyen hat�sok seg�tik el� a be�p�l�st, illetve melyek ellens�lyozz�k k�ros hat�s�t. P�ld�ul a vashi�nyos t�pl�lkoz�s seg�ti az �lom felsz�v�d�s�t. A vashi�ny kialakul�s�t z�ldf�zel�kekkel, h�sf�l�kkel lehet megakad�lyozni. Ez az�rt fontos, mert a hazai kisgyerekek t�bb mint fele vashi�nyos. Ha a gyerekek kalciumtartalm� �telt, pl. tejet, sajtot fogyasztanak, ez is az �lombe�p�l�s ellen hat. A nyolc �vvel ezel�tti m�r�sek azt mutatt�k, hogy a feln�ttek v�r�lom szintje megfelelt az eur�pai �tlagnak, de a gyerekeken m�rt adatok ezt az �rt�ket jelent�sen meghaladt�k. Az�ta a benzin �lomtartalm�nak cs�kken�se miatt cs�kkent a leveg� �lomtartalma, �s ez�rt ar�nyosan cs�kkent a gyerekek v�r�lom �rt�ke is. Mindezen tendencia ellen�re a f�v�rosban nemr�giben vizsg�lt gyermekek 10-20%-�n�l m�g mindig magasabb volt a m�rt �lomtartalom az eg�szs�g�gyi hat�r�rt�kn�l Hogy a feln�ttek se �rezz�k teljesen biztons�gban magukat az �lomszennyez�d�ssel szemben, a f�orvos egy m�g nem bizony�tott elm�letr�l sz�lt. E szerint az �lom nem csup�n a gyerekekn�l, de a feln�ttekn�l is puszt�tja az idegsejteket. Az �lom okozta idegsejt pusztul�s csak akkor v�lik �szlelhet�v�, amikor az agy tartal�k-kapacit�sa nagym�rt�kben cs�kken. Ez az �letkorral j�r� term�szetes folyamat az �lomk�rosod�s hat�s�ra id� el�tt jelentkezik. �s v�g�l m�g egy elrettent� adat: a feln�ttek t�pcsatorn�j�ba jutott �lom 10%-a sz�v�dik fel, a gyerekekn�l ez az ar�ny 50%-os. Meruk R�zsa Az olvas�s-�s helyes�r�s-gyenges�g Egyre t�bb gyerek szenved dyslexi�ban (olvas�sgyenges�g) �s/vagy dysgraphi�ban (�r�s- helyes�r�s-gyenges�g). Ez azt jelenti, hogy norm�lis, vagy �tlagn�l magasabb intelligenci�j� gyermekek nem, vagy nehezen tudnak megtanulni �rni, olvasni. Az irodalom a hazai gyakoris�got 5-10% k�z� teszi, de ha azt a t�g meghat�roz�st alkalmazzuk, hogy olvas�sgyenge az a gyermek, aki nem k�pes a saj�t kor�nak megfelel� sz�vegb�l az inform�ci�t felvenni, akkor 30%-os irodalmi adat is olvashat�. Az olvas�s- �s helyes�r�s-gyenges�g �.n. sokok� rendelleness�g, akkor mutatkozik meg, ha 3-4 ok egy�tt �ll fenn a gyerekn�l. Jelenleg 10 okot tudok f�lsorolni, egy r�sz�k kifejezetten �sszef�gg a fizikai vagy szellemi k�rnyezetszennyez�ssel. �r�kl�d�. Nemhez k�t�tt. A besz�dfejl�d�s zavara. Ez a leggyakoribb �s a legs�lyosabb ok, k�zvetlen k�rnyezetszennyez�si h�tt�rrel. Ugyanis a besz�d�szlel�s pontoss�g�nak a cs�kkent volta a f� oka az �r�sgyenges�gnek, de az olvas�sgyenges�gn�l is nagy a szerepe. A gyerek nem hallja pontosan a szavakban a hangok gy�ngysor�t, csak �gy k�r�lbel�l. �gy hallja a szavakat, ahogy egy r�vidl�t� ember l�t szem�veg n�lk�l. Ennek oka, hogy a besz�d tanul�s�nak idej�n (kb 8 h�napos kort�l a 3. �let�v v�g�ig) a gyerek nem hallja a besz�det el�g t�k�letesen. Ez nem dB-es hall�scs�kken�st jelent, hanem sokkal finomabbat. Okai a k�z�pf�lgyullad�sok, az �lland� n�th�k, f�lk�rt�-gyullad�sok. Min�l t�bb nitrog�n-oxidot ereget�nk a g�pkocsikb�l a leveg�be, ann�l jobban rong�ljuk gyermekeink ny�lkah�rty�j�nak v�dekez� erej�t, ann�l t�bb �r�sk�ptelen gyereket "termel�nk", akiket majd szint�n aut�val fogunk iskol�skorban gy�gykezel�sre vinni! Ugyancsak ide tartozik a szellemi k�rnyezetszennyez�s egyik t�nete: a f�lfigyelem. Id�zem Kokas Kl�r�t A zene felemeli a kezeimet c�m� k�nyv�b�l: "A kisgyermek m�g eg�sz figyelm�vel fordul a dolgok, t�rt�n�sek, jelens�gek, szem�lyek fel�, mert �let�nek �ber perceiben a tanul�s a term�szetes. Anyja, apja von�sait, hangj�t sem tudn� megtanulni f�lfigyelemmel. F�lfigyel�sre a feln�ttek szoktatj�k r�szint �sszevissza ontott ingerekkel, r�szint saj�t p�ld�jukkal. Eg�sz t�rsadalmunk - �s nemcsak a mi�nk - a f�lfigyel�k tev�kenys�g�t ny�gi, annak �ldozatai vagyunk. A f�lfigyelem pestisk�nt puszt�t, rag�ly�t kisgyermekek is elkapj�k, �s soha ki nem gy�gyulnak bel�le. A k�rokoz�k t�ptalaja a h�tt�r TV, a r�di� �s a magn�, amely sz�mos csal�dban �lland� hangokat termel meg�ll�thatatlan �s kiv�dhetetlen t�megben. A gyermek, aki a h�tt�rzajt�l nem menek�lhet, v�dekez�s�l megs�ket�ti mag�t. Csak azt hallja, amit hallania musz�j, �gy marad �letben. Hamar megtanulja, hogy a feln�ttek besz�d�t hallatlannak vegye (!). A f�lfigyel� nem csak arra nem figyel, amit a m�sik k�z�lne, de m�g arra sem, amit saj�t maga besz�l. Szem�szeti ok. Lelki okok. (Ezek nem k�rnemz�k, csak t�netfenntart�k.) Szoci�lis okok. Iskolai olvas�stan�t�si m�dszer. A vizu�lis kult�ra t�lteng�se. Ez szellemi k�rnyezetszennyez�s (Vekerdi Tam�s). A TV, a k�pmagn�, a k�preg�nyek "seg�ts�g�vel" le�ll�tott�k gyermekeinkben a k�pzelet beindul�s�t. A sz�vegmeg�rt�s abb�l alakul ki, hogy a gyermek hallgatja a mam�t �s a nagymam�t, ahogy mes�l, �s az � saj�t k�pzelete teremti meg a hallott - k�s�bb az olvasott - sz�vegb�l a k�peket, alakokat, a bels� filmet, vagy ink�bb sz�nh�zat tal�n az �letet. A P�l utcai fi�kban Boka olyan, amilyennek �n elk�pzelem, �s a helysz�neket is �n teremtem. Siker�lt ezt a csod�t le�ll�tani gyermekeinkben, pedig a k�pzeletn�l nincs agyfejleszt�bb folyamat. A k�szen adott k�pekkel azt �rj�k el, mintha egy gyereket 16 �ves kor�ig p�pessel etetn�nk, �s csod�lkozn�nk, hogy mi lett a fogaival? Mi lett a sz�vegmeg�rt�s�vel? Az idegrendszer t�k�letlen �retts�ge. Ebben benne van gyermekeink �lomm�rgezetts�ge, a leveg� magas CO-tartalma, a cigarett�z� anya �s k�rnyezet, az asztm�s, oxig�n-hi�nyos �llapotokon kereszt�l verg�d� gyermek, mert itt a legf�bb h�tt�r a valamilyen m�don l�trej�tt, oxig�n- hi�nyos �llapot. Ez az utols� egy igazi szellemi ok, az �n gondolatmenetem. Abb�l indultam ki, hogy a dyslexia-dysgraphia j�rv�ny. Csak az E�-ban 12 milli� gyermeket �rint, de ugyan�gy j�rv�nyos �zsi�ban (K�na, Korea, Jap�n), Eur�p�ban, minden "civiliz�lt" orsz�gban. Azt gondolom, hogy ennek az az oka, hogy az �r�s �s olvas�s elvesztette eredeti rendeltet�s�t. Valaha az aty�k nemzed�ke �r�sban adta �t az �let t�rgyi �s erk�lcsi felt�teleihez sz�ks�ges inform�ci�kat a fiak nemzed�k�nek. Az�rt �r�sban, hogy az min�l pontosabb legyen, hiszen az �lethez volt sz�ks�ges. A fi�k nemzed�ke az olvas�s �ltal az aty�k b�lcsess�g�re �llt r�. Ebb�l az eredeti rendeltet�s�b�l minden megromlott vagy elveszett. Egyr�szt a fiak nemzed�ke m�r - �gy t�nik - nem akar r��llni az aty�k b�lcsess�g�re. Tal�n - gondolom a k�t vil�gh�bor� �ta - a fiak nemzed�ke m�r nem hisz az aty�k �letre viv� b�lcsess�g�ben.... M�sr�szt az �r�s maga megb�zhatatlann� v�lt. Mire val� ma az �rott inform�ci� nagy r�sze? A becsapotts�g n�vel�s�re. Ebben az �rtelemben a dyslexia-dysgraphia j�rv�ny, els�dlegesen szellemi ok miatt; mint minden j�rv�nyn�l a "betegs�get" az es�kenyek kapj�k meg, akikn�l a fenti 9 okb�l n�h�ny "meg�gyaz" a rendelleness�g kibontakoztat�s�hoz (pl. �r�kletes + hall�si + rossz olvas�s tan�t�s). dr. Marton �va (GA/A Sajt�szemle, 1993 m�jus 28.)

"A sz�n-monoxid cs�kkenti a v�r oxig�nell�t�s�t, ez f�k�ppen a sz�vbetegs�gekben szenved�k, a terhes any�k �s magzatuk, �s a velesz�letett sz�vrendelleness�ggel rendelkez� gyerekekre vesz�lyes."                                   "1979-ben az Egyes�lt �llamokban �rdekes vizsg�latot folytattak. A gyerekek kihullott tej fogaiban tal�lhat� �lom mennyis�ge �s az intelligencia-szint k�z�tti �sszef�gg�st n�zt�k."   "A 290 budapesti, szolnoki �s romh�nyi kisgyereken v�gzett vizsg�latok azt mutatt�k, hogy azok a kisgyerekek, akikn�l nagyobb v�r�lom tartalmat m�rtek, t�bb ter�leten is lemaradtak t�rsaikt�l."                             "A nyolc �vvel ezel�tti m�r�sek azt mutatt�k, hogy a feln�ttek v�r�lom szintje megfelelt az eur�pai �tlagnak, de a gyerekeken m�rt adatok ezt az �rt�ket jelent�sen meghaladt�k."                   "Az olvas�s- �s helyes�r�s-gyenges�g �.n. sokok� rendelleness�g, akkor mutatkozik meg, ha 3-4 ok egy�tt �ll fenn a gyerekn�l. Jelenleg 10 okot tudok f�lsorolni, egy r�sz�k kifejezetten �sszef�gg a fizikai vagy szellemi k�rnyezet- szennyez�ssel."