Manipul�lt �telek

  2005.07.23. 12:07

A genetikailag m�dos�tott n�v�nyekkel val� k�s�rletez�s 1994-ben kezd�d�tt el az USA-ban, az�ta vil�gm�ret� verseny bontakozott ki e ter�leten. A tev�kenys�g ellenz�i sz�mos vesz�lyre h�vt�k m�r fel a figyelmet. �vatoss�gra intenek, hiszen a g�ntechnol�gia seg�ts�g�vel manipul�lt n�v�nyek k�rnyezeti, �kol�giai, eg�szs�g�gyi, t�rsadalmi �s egy�b kock�zatai ma m�g nem ismertek. Az eur�pai fogyaszt�k nagy r�sze ezen okokb�l elutas�tja a g�nm�dos�tott �sszetev�t tartalmaz� �lelmiszereket. A g�nm�dos�t�s k�rd�sk�re heves vit�kat v�ltott ki vil�gszerte. A t�rsadalmi tiltakoz�s az els� amerikai g�nm�dos�tott sz�jasz�ll�tm�nyok megjelen�se idej�n, 1996-ban kezd�d�tt el. 1998-ban az uni� de facto morat�riumot rendelt el a genetikailag m�dos�tott szervezetek behozatal�ra.


A kereskedelmi korl�toz�st �s a hozz� kapcsol�d� t�rv�nyalkot�si folyamatot fogyaszt�i nyom�s k�nyszer�tette ki. Az eur�pai fogyaszt�k hetven sz�zal�ka ugyanis nemet mond a genetikailag m�dos�tott szervezetek felhaszn�l�s�val el��ll�tott term�kekre. Az elutas�t�s oka a g�nm�dos�tott �l�l�nyek �s a bel�l�k k�sz�lt term�kek �ltal kiv�ltott, el�re nem l�that� k�rnyezet- �s eg�szs�gk�ros�t� hat�sokban keresend�. A fogyaszt�k GM-n�v�nyekkel szembeni nagym�rt�k� bizalmatlans�ga az ut�bbi id�k �lelmiszerbiztons�ggal kapcsolatos probl�m�i (BSE, dioxin stb.) miatt tov�bb n�ttek. F�lelmeik indokoltnak l�tszanak, hiszen a tudom�ny e n�v�nyek �lettani hat�sair�l kev�s ismerettel rendelkezik.


Egy �l�l�ny minden sejtj�ben sok ezer g�n tal�lhat�, melyek k�lcs�nhat�sban vannak egym�ssal. Hogy h�ny kombin�ci� lehets�ges, nem tudjuk, mint ahogyan azt sem, hogy a g�nm�dos�t�s sor�n hov� �p�l be az idegen g�n. A tud�sok ma m�g nem tudnak v�laszt adni arra sem, hogy az idegen g�n milyen v�ltoz�sokat id�z el� az �l� szervezetben, mik�ppen hat a t�pl�l�kl�ncra, s milyen �kol�giai probl�m�kat okoz, ha elterjed a k�rnyezetben. Ez az oka annak, hogy sz�mos eur�pai �ruh�zl�nc olyan �lelmiszereket keres, amelyek nem tartalmaznak g�nm�dos�tott �sszetev�t.


Az ellenz�k ar�nya az osztr�k �s a francia fogyaszt�k k�z�tt a legnagyobb. A Magyar Fogyaszt�v�delmi Sz�vets�g 2001-es felm�r�se szerint a hazai lakoss�g 70 sz�zal�ka ink�bb nem v�s�rolna g�nm�dos�tott �lelmiszert. A GFK Hung�ria is v�gzett ez ir�ny� kutat�st, mely szerint haz�nkban a megk�rdezettek k�z�l a t�m�t ismer�k fele tartja k�rosnak a g�nm�dos�t�st, m�g a t�bbs�g k�z�mb�sen �ll hozz� a k�rd�shez. A t�j�kozotts�g m�rt�ke az iskolai v�gzetts�g f�ggv�nye. A diplom�sok 83 sz�zal�ka hallott m�r a g�nm�dos�t�sr�l, az alacsonyabb v�gzetts�g�eknek azonban csup�n a fele rendelkezik inform�ci�val e t�m�val kapcsolatban. Kider�lt az is, hogy a magasabb j�vedelm�ek t�j�kozottabbak, k�r�kben magasabb a g�nmanipul�ci�t elutas�t�k ar�nya. A legnagyobb m�rt�kben az eg�szs�ges t�pl�lkoz�sra t�rekv�k (ar�nyuk nagyobb, mint t�z sz�zal�k) tartj�k k�rosnak a beavatkoz�st.