Az éghajlatváltozás hatásai Hogyan hatnak az üvegházgázok? Milyen következményei lehetnek, ha még inkább elszaporodnak a levegőben? Mi közük van a gázoknak a biztosítók csődjéhez? Mi az az Üzleti Kerekasztal? A Lélegzet magazin cikkeit olvashatjátok ebben a témában. Az éghajlatváltozás a biztosítók csődjét idézi elő A Hugo hurrikán 6 millió dollár kárt okozó 1989-es tombolása után a londoni Loyd's szindikátusok egyike kérte egy időjárás szakértő véleményét arról, hogy a felfokozott üvegházhatásnak milyen szerepe van a szélviharok visszatérésében. Mi csak kvalitatív becsléseket tudunk közölni, hangzott a válasz, de hasonló viharokra kell számítani, csak erősebbekre és gyakrabban. Ennek hatására a szindikátus csökkentette kintlévőségeit Florida parti részén; ez a lépés milliókat mentett meg számukra, amikor az Andrew hurrikán megérkezett. De volt-e valami köze az Andrew hurrikánnak az általános felmelegedéshez? A rengeteg újságíró közül, aki a hurrikán tombolása alatt felhívta az angol Meteorológiai Hivatalt, csak egy tette föl a kérdést. A Meteorológiai Hivataltól azok szokványos válaszát kapta, akiknek hasznos fokozottan óvatosan bánni a klímaváltozás politikai következményeivel: "Magányos időjárási eseményeket nem lehet az ember által felfokozott üvegházhatás következményének tulajdonítani." Ez pontosan így van. Sohasem fogjuk megtudni, hogy az Andrew hurrikán vagy az INC előtti, USa-t pusztító vihar vajon az üvegházhatást okozó gázoknak köszönhette-e vadságát. De a válasz elkerül egy sokkal fontosabb pontot: a jövő kérdést. Az üvegházhatást okozó gázok hosszú életidejűek az atmoszférában, és melegítő hatásuk ki van téve az óceánok késleltető hatásának a víz nagy hőkapacitása miatt. Az IPCC kutatói nem a jelen, hanem a jövő kérdésében jutottak biztos megegyezésre. A "falfirka" azonban nem ösztökélő. Mióta a regisztrálás megkezdődött, 140 éve, a legmelegebb év az 1991 volt. A hét legmelegebb év mind az 1980-as év utáni időszakban fordult elő. A korallzátonyok elkezdtek fehéredni és pusztulni a Karib-tenger és a Csendes-, valamint az Indiai-óceán példátlan mértékű felmelegedése miatt. És ez a legenyhébb előjele annak, ami a jövőben történni fog, ha az IPCC előrejelzés helyes. A potenciális hatás a biztosítók tömegeit érinti. A viharok erősebbek lesznek, az esőzés sok helyen intenzívebbé válik, ami az árvízveszély fokozódásához vezet. A szárazság terjedni fog növelve az Okland-hegyihez hasonló bozóttüzek kockázatát. A biztosítási munkában azonban az összes közül a legfontosabb hatás az, hogy a múlt nem fog többé információval szolgálni a jövőre nézve. A szélviharok esetében is nő a veszély. A világ legnagyobb viszontbiztosító társasága, a Munnich Re rámutatott a veszélyre: "Földünk történetében először az ember úgy akarja megváltoztatni az időjárást, hogy a következményekről fogalma sincs." Továbbá rámutatott a Föld felmelegedése és az egyre erősödő ciklonok közti összefüggésre. A ciklonok csak 27 C foknál melegebb vízből képződnek. Ha az IPCC időjárás modellje helyesnek bizonyul, akkor a 27 C foknál melegebb vizű tengerek területe gyarapodni fog, ami a Munnich Re analízisei szerint nemcsak a ciklonok gyakoriságának és intenzitásának a növekedését eredményezi, hanem az időtartamukét és a veszélyeztetett területek nagyságát is. A jövőben - ahogy a Munnich Re jósolja - a hurrikánok túllépnek mérsékelt mozgási terükön, és elsőként a nyugat-európai és mediterrán populációs és ipari központokba törnek be. És ahogy a Svájci Biztosító Üvegházhatás Project csoportja rámutatott, Manhattan és Tokió bekerülnek a ciklonok által veszélyeztetett területek sorába. A szélviharokkal járó rengeteg költséget tekintve az egész ügy, amit helytelenül a "globális melegedés" jelenségnek neveznek, a biztosítóipar számára élet-halál kérdésessé kezd válni. Mindkét biztosító cég, a londoni Loyd's és a svájci Re is kijelentette, hogy a biztosítóipar léte kockán forog. Ha a viszontbiztosító-ipar visszaesik, akkor a direkt biztosítás is katasztrofális mértékben fog hanyatlani. Világos az alsó határ: egészséges biztosítóipar nélkül nem lehet egészséges gazdaságot vezetni. Az elkövetkezendő években csak egy paradigmaváltás jöhet a tájékoztatásban, illetve annak feltételeiben. Ha egy olyan trillió dolláros éves ipar, mint a biztosítás meglátja a "falfirkát", akkor mért nem teszi ezt az évenkénti trillió dolláros üzemanyagipar, amely óriási akadályokat gördít az üvegházhatás gázainak emisszió csökkentése elé. Az üzemanyagipar multimilliomos lobbit alkalmaz a kormány meggyőzése érdekében azért, hogy ne csökkentsék az üzemanyag égetést. Mi minden INC találkozó alkalmával belenyugszunk a halogató technikájukba. A valóságban azonban ez a lobbi aláássa a biztosítóipar veszélyt kezelő képességét. Nemcsak az üzlethez való passzív adaptáció az egyetlen nyitva álló lehetőség a biztosítóipar számára a növekvő veszélyekkel szembenézve. A biztosítóknak fel kéne tárni a lehetőségeket, ahogyan a jövőbeli piac biztonságot védő stratégiájukat előadják. Ez magába foglalná az iparral, a kormánnyal, a fogyasztókkal és a részvényesekkel való lobbizást az üvegházhatás gázainak különböző módon történő csökkentése érdekében, ami mérsékelheti az időjárás változásokat. Az iparnak úgy kéne a tőkét telepíteni, hogy támogassa a környezetbarát vállalkozásokat (amelyeknek mindenhol növekvő piaca van) és visszaszorítsa azokat a vállalkozásokat, amelyek a klímaváltozást növelik. Ez a legjobb módja annak, hogy az üvegházhatás fokozódásából származó veszély növekedésével szembe nézzünk. Dr. Jeremy Legett (Eco) Az üvegház-gázok és hatásuk Nemrég ért véget az éghajlatváltozással foglalkozó Buenos Aires-i csúcstalálkozó. Ebből az alkalomból közöljük alábbi összeállításunkat. Középpontban az Egyesült Államok Az olajipar diktálja az Egyesült Államok álláspontját az éghajlat-megállapodásokkal kapcsolatban - adja hírül a Föld Barátai nevű környezetvédelmi világszervezet. Bizalmas dokumentumok kerültek nyilvánosságra, amelyek szerint az Egyesült Államoknak különleges kedvezményekben kell részesülniük a fejlődő országok rovására. A dokumentumok fényében érthető Stuart E. Eizenstat külügyminiszter-helyettes kijelentése, hogy bár Clinton elnök aláírta a megállapodást, nem nyújtja be addig jóváhagyásra a Kongresszusnak, amíg a fejlődő országok nem teljesítik az Egyesült Államok kéréseit. Az Egyesült Államok rendíthetetlenül állítja, hogy a Kiotói Egyezmény jóváhagyása a fejlődő országok üvegházgázok kibocsátásával kapcsolatos kötelezettségvállalásaitól függ. Az amerikai ipar nagyjait tömörítő Üzleti Kerekasztaltól származó dokumentum szerint "a fejlődő országoknak ugyanazokat a kötelezettségeket kell vállalniuk, mint fejletteknek, hogy az Egyesült Államok gazdasági versenyképessége ne csökkenjen." A dokumentum azt szorgalmazza, hogy az amerikai kormány Buenos Airesben álljon ki a kibocsátások korlátozás nélküli világkereskedelme és a fejlődő országok teljes részvétele mellett, mivel ez megengedné az Egyesült Államoknak, hogy az ígért évi kibocsátás-csökkentés 80-90%-át más országoktól megvásárolják a hazai csökkentés helyett. A környezetvédők élesen bírálták ezt a lehetőséget, annál is inkább, mivel az Egyesült Államok ma az üvegházgázok kibocsátásának 25%-áért felelős. A dokumentum elismeri, hogy a javasolt módszerek hátrányos helyzetbe juttatják a fejlődő országokat, és nem lesz könnyű rávenni őket a részvételre. "Az Üzleti Kerekasztal egy nagy maffia, amely hatékonyan irányítja az Egyesült Államok politikáját az üzleti érdekeinek megfelelően, egyre távolabb a Kiotói Egyezménytől" - fejtette ki Shannon Wright, az Esőerdők Hálózat nevű környezetvédő szervezettől, a Rainforest Action Networktől. A Kerekasztalt az Egyesült Államok legbefolyásosabb vállalatai hozták létre, elsősorban az olajcégek és az autógyárak, amelyek az az érdekük, hogy minél több kőolaj fogyjon. "Az Egyesült Államok az olajipart védi az éghajlat helyett" - mondta Steve Kretzmann, a Project Underground képviselője. "Amíg az USA-nak nem lesz elég bátorsága szembeszállni az olajlobbival, visszafogni a fosszilis üzemanyagok használatát az országon belül, és megállítani a fejlődő országok kárára történő politizálását, semmilyen eredményre nem juthatunk." Folyamatos melegedés - szélsőséges időjárás A tudósok egyetértenek abban, hogy a Föld hőmérséklete 0,6oC-ot emelkedett az utóbbi évszázadban. A másfél évszázad óta mért hét legmelegebb esztendő mind az utolsó évtizedre esett. Ha semmit sem teszünk a felmelegedés megállításáért, a következő évszázadban 1-3,5 fokot fog felmelegedni a Föld. A WWF szerint a Mitch hurrikánt, amelyik nemrég htalmas pusztítást vitt véghez Közép-Amerikában, a globális felmelegedés előhírnökének tekinthetjük. Egyharmadával csökkent a jégréteg A globális felmelegedés idézte elő az eddig még sosem tapasztalt jégolvadást az Északi-sarkvidéken. Ma a jégréteg vastagsága csupán kétharmada a húsz évvel ezelőttinek. A tudósok - brit tengeralattjárók hanglokátoros felvételeinek vizsgálata alapján - attól tartanak, hogy ez az óceánok áramlatainak átrendeződéséhez vezethet, köztük a Golf-áramlaténak is, amelyik Nyugat-Európát és Nagy-Britanniát viszonylag melegen tartja. (Nagy-Britannia Kanadával van nagyjából egy szélességi fokon.) Ha a Golf-áramlat megváltoztatja az irányát, az súlyosan érinti majd az éghajlatot és a gazdasági életet. Pusztuló korallok - kihaló tengerek A globális felmelegedés kipusztítja a koralltelepeket, és velük együtt a tengeri élőlények tömegét, melyek létfeltételeit a koralltelepek biztosítják - jelentették ki a tudósok a Buenos Aires-i éghajlati világkonferencián. Csupán ebben az évben több korall pusztult el az idei felmelegedés miatt, mint eddig összesen az emberi tevékenység következtében - állítja Thomas Goreau, a Világ Korallzátony Szövetség elnöke. Az Indiai-Óceán korallvilágának többsége elhalt, és a Csendes-Óceán egyes területein is nagy volt a pusztulás. Különösen nagy volt a veszteség a Maldív-szigeteken, ahol a korallok 90%-a pusztult el. Rohamosan terjedő fertőző betegségek A globális felmelegedés az oka egyes fertőző betegségek rohamos terjedésének. A betegségek már a fejlett országokban is szedik áldozataikat - figyelmezteti a közvéleményt a Természetvédelmi Világalap, a WWF. Leginkább a maláriától, a kolerától és a trópusi náthaláztól kell tartanunk. Ahogy a felmelegedés következtében nagyobb területen terjedhetnek el a szúnyogok, úgy szaporodnak majd ezek a megbetegedések is. Dr. Paul Epstein, az amerikai Harvard Orvosegyetem professzora úgy nyilatkozott: "A melegebb telek és éjszakák hozzájárulnak a szúnyogok által terjesztett betegségek elterjedéséhez, miközben a rendhagyó időjárási események, mint az áradás és az aszály, a fertőző betegségek tömkelegét idézi elő." A malária évi kétmillió embert öl meg, és kétmilliárd ember számára jelent veszélyt még olyan távoli helyeken is, mint New York és Michigan. Ez a helyzet tovább romolhat, ha a felmelegedés felborítja a biológiai egyensúlyt. A baglyokat, kígyókat, madarakat és denevéreket, amelyek kordában tartják a rágcsálókat és a rovarokat, ugyanis nagymértékben veszélyezteti a felmelegedés. Veszélyben az élelem A szegény országok egészségi állapota nagyban függ az aratás sikerétől. Az áradástól elrohadhat a termés, a szárazság pedig hozzájárul a sáskák és a rágcsálók elterjedéséhez - az utóbbi években mindkettő gyakrabban és erősebben jelentkezik, mint korábban. A világ mezőgazdasági termelésének a fele már ma is a kártevőknek és gyomoknak esik áldozatul. A WWF szerint ez az arány tovább romolhat, ha megváltozik az éghajlat. Az üvegház-gázok és hatásuk Az üvegház-gázok közül, amelyek az ember ipari tevékenysége során kerültek a levegőbe, a szén-monoxid, a metán, a halogénezett szénhidrogének és a dinitrogén-oxid a legveszélyesebb. Valójában a legnagyobb mértékben a vízgőz okozza a felmelegedést, de az ember által előidézett vízgőzképződés nem befolyásolja számottevően a víz összmennyiségét az atmoszférában. Az alábbi grafikon bemutatja, hogyan változik a hőmérséklet 2100-ig, ha az üvegház-gázok kibocsátása továbbra is hasonló mértékben növekszik, mint eddig. (A 0 o C az 1765-ös értéket mutatja.) Összeállította: Mikola Klára Forrás: INFOTERRA