Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Menü
 
Szia! Olivér vagyok!
 
Csivitelő
ami épp eszedbe jut
Név:

Üzenet:
0 / 250
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 
Környezetvédelem
Környezetvédelem : Közlekedés és városok

Közlekedés és városok

  2005.07.23. 12:43

Egy város lakhatóságát sok minden határozza meg: többek között az úthálózat, a közlekedés, a külvárosok, az épületek elhelyezkedése. S ugyanezek a dolgok hatnak a városi környezeti ártalmakra is. Hogyan épül fel ez a rendszer?

Közlekedés és a városok

Egy város lakhatóságát sok minden határozza meg: többek között az úthálózat, a közlekedés, a külvárosok, az épületek elhelyezkedése. S ugyanezek a dolgok hatnak a városi környezeti ártalmakra is. Hogyan épül fel ez a rendszer? Nézzük meg most ezt.

A városok és az úthálózat

A városokat a szállítási lehetőségek is alakítják. Régen a városokban a gyalogosan megtehető távolságok szabtak határt az életnek, a 19. század végére viszont a villamos- és vasúti sínek minden irányba kiterjesztették a növekvő ipari városok határait. A 20. század elejére Észak-Amerika és Európa külvárosait villamoson lehetett elérni, a gépkocsi elterjedése pedig már lehetővé tette, hogy a városok véletlenszerűen fejlődjenek. A város alakja is befolyásolja az életlehetőségeket és a természeti erőforrások iránti igényeket.

A városok alakulásában nagy szerepet játszanak a külvárosok és a városi közlekedés. Az utak, vasútvonalak, kerékpárutak megépítésével a városi hatóságok nemcsak az emberek közlekedéséről döntenek, de arról is, hogy hol épüljenek majd az elérhető és kívánatos épületek, és hol várhatók majd új szolgáltatási igények. És azzal, hogy meghatározzák, hol lehet új épületeket emelni és milyen célra, nemcsak azok felhasználásának célját jelölik meg - lakásnak, kereskedelmi vagy ipari célra -, hanem egyúttal azt is, hogy az embereknek milyen messze kell utazniuk munkahelyükig, vagy hogy élelmiszert vásároljanak, vagy napi ügyeiket intézzék.

Az épületek elhelyezkedése meghatározza egy város lakhatóságát. Az utcákat akkor népesítik be a gyalogosok, ha üzletek, üzemek, hivatalok, lakások egymástól sétányi távolságban helyezkednek el. A város zöld területei és parkjai hűvössé teszik az utcákat, és megnyugtatják az idegeket. Ezzel szemben csökken a közösségi élet, ha az építészek tetszetős irodaházakat és vásárló-sétányokat terveznek, amelyekben belülről lehet gyönyörködni, és közöttük a parkolóhelyekkel is csak a gépkocsival érkezőknek okoznak örömöt, de nem a gyalogosoknak. A felszabdalt városokban, ahol a szegények elkülönítve élnek egy-egy kerületben, gyakoriak a bűnesetek.

Példa erre az Egyesült Államok, ahol a 20. század elejének helyi hatóságai - a környezeti ártalmakra és a zsúfoltságra válaszul - olyan körzetesítési törvényeket fogadtak el, amelyek gátat emeltek a túlzott lakósűrűség elé, és úgy korlátozták a földhasználatot, hogy azzal a lakóházakat és az üzleti negyedet elválasztották egymástól. A gépkocsik közreműködésével a házak, üzletek, munkahelyek közötti, akár még nagyobb távolságok is könnyen áthidalhatókká váltak, ami az autót még fontosabbá tette. Az Egyesült Államok városai a világon a legkevésbé zsúfoltak ugyan, de a lakosok leginkább függenek a gépkocsik használatától. (Adatbank - 5. táblázat.)

A külvárosok elhelyezkedése a város erőforrás-igényeit is befolyásolja. Az épületeket övező fák védenek a napfénytől és a széltől, így csökken a lakók hűtési és fűtési energiaigénye. Ha a külvárosok nagy területen helyezkednek el, több víz- és csatornacsőre, energiavezetékre és útra van szükségük. Az elterpeszkedő városokban az építőanyag-igény is nagyobb. A világgazdaságban az építőipar használja fel az anyagok 40 százalékát, a világ faanyagának egynegyedét. (Adatbank - A terjeszkedés korlátai) Különböző változtatásokkal a közlekedés energiaigénye tizedére is csökkenthető. Néhány nagyvárosban már megindult a zabolátlan fejlődés visszafogása, fejlesztik a zöld területeket, és javítják az építkezések minőségét. Szabályozzák, illetve ösztönzik a városi üres telkek beépítését a külső zöldterületek felhasználása helyett, felszámolják az önkényesen kialakított városrészeket, és felülvizsgálják a városi építési előírásokat.

A harmadik világbeli országok kaotikus városi fejlődésének oka elsősorban abban keresendő, hogy a lakosság 30-60 százaléka jogtalan letelepedőként él, és az újonnan épített házak 70-95 százaléka nem felel meg a műszaki előírásoknak. Azok, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy legális úton házat vegyenek, birtokba veszik a legingatagabb lejtőket és folyóvölgyeket. Nem valószínű, hogy kilakoltatják őket, de lehet, hogy víz- és villanyvezetéket sohasem látnak életükben. Pedig minden városban vannak olyan helyek, ahol a szegényeknek is lehetne lakóházakat építeni, és ezek nem is lennének drágák, hiszen a közlekedéshez és a szolgáltatásokhoz már amúgy is elég közel vannak. Curitibában a város ki is jelölt területeket ilyen nem hivatalos települések számára.

Városok és a környezetvédelem

Nemcsak a külvárosok helyét lehet jobban megtervezni, hanem magukat az épületeket is. Az épületek, amelyeknek megvan a maguk vízellátó, hulladékgyűjtő és energiaszolgáltató rendszere, tulajdonképpen városi mikrokozmoszok. Az ilyen épületek különösen alkalmasak arra, hogy újfajta decentralizált energetikai technológiákat használjanak, például áramot szolgáltató napelemeket, vagy földgázzal üzemelő turbinákat, melyek hőt is és villanyáramot is termelnek. A környezetbarát építkezéseket a városok azzal is támogathatják, hogy rendeletileg előírják az épületek energiahatékonysági követelményeit, és megkövetelik azt, hogy a középületek tervei eleget tegyenek a környezetvédelmi követelményeknek. A Dán Tervezőintézet által közzétett városi környezetvédelmi irányelvek 45 olyan koppenhágai létesítményt mutattak be, melyek a hagyományos épületeknél jóval kevesebb vizet és energiát használnak fel, és a szerves hulladék komposztálására alkalmas berendezésekkel is rendelkeznek.

A városokban nem fokozható tovább a gépkocsisűrűség. Az Egyesült Államokban évente 1 millió hektár mezőgazdasági föld esik áldozatául az út- és házépítésnek. Kormányzati becslések szerint Kínában évente 200 000 hektár megművelhető földet nyel el a városfejlesztés és az úthálózat építése. Jelenleg az éghajlatváltozást előidéző, emberi tevékenységből származó, évi 6 milliárd tonnányi szénkibocsátás 15-20 százalékáért a közlekedés a felelős. 2030-ra Kínának előreláthatólag 828 millió városlakója lesz. Ha ők is annyit autóznak majd, mint a mai átlag amerikai, akkor Kína - csak a városi szállításból adódóan - több mint 1 milliárd tonna szenet bocsát a levegőbe, ami nagyjából azonos a világ jelenlegi teljes, szállításból származó kibocsátásával.

A gépkocsihoz való ragaszkodás, a közlekedési módok választékának hiánya a társadalmi egyenlőtlenségeket is növeli. Például az Egyesült Államok egyes városaiban az autózás az egyetlen lehetséges módja a közlekedésnek, ám a lakosság egyharmada túl fiatal, túl öreg vagy túl szegény ahhoz, hogy volán mögé ülhessen. A fejlődő világban a lakosság 80 százaléka engedheti meg magának, hogy biciklit vegyen, de csak 5-10 százaléka keres annyit, hogy gépkocsit vehessen.

A gépjárművek a helyi és a regionális környezetszennyezéshez is hozzájárulnak. Az autók és a motorok kipufogógázaiban lévő mérgező anyagok közé tartozik a szén-monoxid, a kén-dioxid, a nitrogén-oxidok, az apró szilárd szennyeződések, és néha az ólom. A városokon túlra terjedő nitrogén és kén savasító hatással van a tavakra, erdőkre és a gazdaságokra. A sok járműből származó károsanyag-kibocsátást nehezebb korlátozni, mint a viszonylag kevés álló forrásból származót. Például az Egyesült Államokban sikeresen csökkentették a gyárkéményekből eredő ként és nitrogént a tiszta levegő törvényének módosításával, de az autók nitrogén-kibocsátásának leszorítása már nehezebb feladatnak bizonyult. Ennek következtében a savas eső tovább pusztítja az erdőket.

Gépjárművek a városokban

A világ egyes részein a járművek okozta levegőszennyezés több ember halálát követeli, mint a közúti balesetek. 1996-ban Ausztriában, Franciaországban és Svájcban a járművekből származó szilárd szennyeződések miatt kétszer annyi ember halt meg idő előtt, mint balesetek következtében, állítja a WHO-tanulmánya. Napjainkban gyakran a gépkocsik kipufogógázai felelősek elsősorban a városi levegőszennyezésért, ami világviszonylatban évente legkevesebb 3 millió életet követel.

A kipufogógázok a fejlődő világ számos városi körzetében is a levegőszennyezés növekvő forrásai. Sok városban főleg két- és háromkerekű járművek közlekednek, amelyek rendkívül szennyezőek. Ezek többségét egyszerű, ám szennyező kétütemű motor hajtja, amelyben az üzemanyag egy része nem ég el, és a kipufogógázzal együtt távozik. A Világbank egyik felmérése szerint az ilyen motorral közlekedő járművek több mint tízszer annyi szilárd szennyeződést bocsátanak ki jármű-kilométerenként, mint a modern autók, és nem sokkal kevesebbet, mint a dízelmotoros teherautók.

A motoros járművek kiszorítják az egyéb közlekedési formákat, és fennakadást okoznak. Az olyan városok, mint Bangkok és Dzsakarta, kevésbé sűrűn lakottak, mint Párizs, Moszkva vagy Sanghaj, mégis többször fordul elő bennük közlekedési dugó, mivel nincs sem jó tömegközlekedésük, sem megfelelő kerékpárútjaik és járdáik. Sao Paolo túlzsúfolt útjai a legtehetősebbeket a levegőbe terelték, így ez a város büszkélkedhet a harmadik legnagyobb helikopter-parkkal New York és Tokió után.

Sok városlakó szerint a közúti közlekedésnek az egyik legnagyobb problémája a zaj. Hozzájárul a stressz okozta zavarok, a szív- és érrendszeri betegségek és a hallásromlás kialakulásához. A zajártalom különösen kiélezett Japánban, ahol a lakosság 30 százalékát éri 65 decibel feletti zajszint -, ez a zajszint sok országban már meghaladja a megengedett értéket -, valamint Európában, ahol ez a lakosság 17 százalékát érinti.

A közlekedés egyre nagyobb mértékben járul hozzá az éghajlatváltozáshoz. Világméretekben a közlekedésből származó szén-dioxid aránya 1971-ben 17 százalék volt, ami 1997-re 23 százalékra nőtt. A közúti közlekedés nagyban elősegítette ezt az ugrást: a motoros járművek 1990-ben a közlekedésből származó szén-dioxid-kibocsátás 58 százalékáért voltak felelősek, 1997-ben pedig már a 73 százalékáért.

Egy amerikai vizsgálat is azt mutatta ki, hogy az autózással összefüggő levegő- és vízszennyezés, éghajlatváltozás, a zaj és a balesetek költségei - 125 milliárd dollár - csaknem háromszorosa annak a 42 milliárd dollárnak, amit az autósok autópálya-használati díjként befizettek. A különböző kutatók különböző módszerekkel arra a megállapításra jutottak, hogy a közúti közlekedés autósok által meg nem fizetett költségei a bruttó hazai terméknek körülbelül 5 százalékát teszik ki az ipari országokban, és még többet néhány fejlődő országbeli városban.

 
Óra
 
Naptár
2023. Április
HKSCPSV
27
28
29
30
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
01
02
03
04
05
06
<<   >>
 
 
Linkek
 
Számláló
Indulás: 2005-07-03
 

Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kiköt&#245; felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!    *****    Nagyon pontos és részletes születési horoszkóp, valamint 3 év ajándék elõrejelzés, diplomás asztrológustól. Kattints!!!!    *****    A horoszkóp a lélek tükre,egyszer mindenkinek érdemes belenézni.Keress meg és én segítek értelmezni a csillagok állását!    *****    HAMAROSAN ÚJRA ITT A KARÁCSONY! HA SZERETNÉL KARÁCSONYI HANGULATBA KEVEREDNI, AKKOR KATT IDE: KARACSONY.GPORTAL.HU    *****    Nyakunkon a Karácsony, ajándékozz születési horoszkópot barátaidnak, ismerõseidnek.Nagyon szép ajándék! Várlak, kattints    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!