Globális felmelegedés

Ennek oka azoknak a gázoknak a jelenléte, amelyek a Föld felszínéről visszaverődő infravörös sugárzás (hősugárzást) elnyelik. Ha ezen gázoknak a koncentrációja a légkörben megnövekszik, akkor ez a hőmérséklet növekedését okozza, amely együtt jár a sarkköri jég megolvadásával, az óceánok vízszintjének megemelkedésével, és más súlyos klimatikus változásokkal. Az ökológiai és szociökonómiai következményeit ezeknek a hatásoknak jelenleg megbecsülni nem lehet.

Az ózonpajzs elvékonyodása

A sztratoszféra, az atmoszféra legmagasabb rétege, 15-50 km-re található a Föld felszíne fölött. Ezt a réteget a magas ózonkoncentráció jellemzi, amely folyamatosan változik a napsütés, és a különböző sztratoszférikus változások hatására. Ezt az ózonkoncentrációját a sztratoszférának általában ózonrétegként, vagy ózonpajzsként hívják. Ennek oka, hogy ez a réteg létfontosságú a földi élet megóvása szempontjából, mivel kiszűri a napsugárzás által kibocsátott UV sugárzás jelentős részét, amely számos káros hatást okozna a Föld felszínén, melyek közül a legismertebb a bőrrák kialakulásának veszélye.

A savasodás

Olyan anyagok kibocsátásra révén, amelyek a pH-t csökkentik a környezetben következik be ez a hatástípus. A savasodás általában ott fordul elő, ahol a talajok mészkőben szegények, így nem tudják semlegesíteni a savas terhelést. A biológiai rendszerek károsodnak a savasodás által, elsősorban a tavak, erdők és a mezőgazdaság. Ezekben a rendszerekben az alacsony pH a talajban és a vízben drámaian megváltoztatja az életkörülményeket, melynek révén az élő szervezetek és organizmusok tömegesen pusztulnak el (halak, fák, növények). A savasodás szintén okozhat gazdasági károkat városi területen is, ahol ez a gépek és épületek felgyorsult korrózióját jelenti.

Tápanyagkimosódás

A tápanyagkimosódást a különböző biotopokban (vízfelületek és talaj) elsősorban két tápanyag - a nitrogén és a foszfor - okozza, amely meghatározó tényező a biológiai növekedés szempontjából. Ez a hatás az élő szervezetekben okoz meghatározó változást. Leginkább a tengerparti területek és tavak eutrofizációját említhetnénk. A tápanyag megnövekedése ugrásszerű algaszaporodással (algavirágzás) jár, amely a felhasznált tápanyag megszűnése után elpusztul. Ez a nagytömegű biológiai anyag jelentős mennyiségű vízben oldott oxigént használ el bomlása során, amely anaerob viszonyokat okoz, Ez a hatás a későbbiekben a halak és a vízi ökoszisztéma nagymérvű pusztulásához vezethet.

Fotokémiai ózonbontás

A legtöbb szénhidrogén hozzájárul a környezet toxicitásához, mivel a légkörben felezési idejük rövid, és nagy koncentrációban épülnek be a troposzférába (0-10 km a Föld felszíne fölött). A szénhidrogének légköri degradációja a nitrogénoxidok, illetve hidroxil gyökök által történik. A reakció egy fotokémiai folyamatot foglal magába, amelyhez napsütés szükséges, és folyamat révén olyan agresszív gázok keletkeznek, amelyek az ózonbontásához vezetnek. Az ózon tömegnek a pusztulása magasabb atmoszférikus rétegekben a földi élet károsításához vezethet

Toxicitás (krónikus vagy akut)

Ez a típusú környezeti hatás magába foglalja az összes olyan toxicitást, amely élő szervezete vagy ökoszisztéma (beleértve a humán toxicitást is) pusztulást okoz. A toxicitás lehet akut vagy krónikus. A szakirodalom nagyon hosszú listával rendelkezik arról, hogy a különböző kémiai anyagok milyen típusú toxicitást okoznak. Az akut vagy krónikus toxicitás potenciális hatásának a megállapítása a környezetben rendkívül bonyolult olyan szempontból, hogy ezek a toxikus hatások más hatástípusokkal összefüggnek.

Terület leromlás

Ez a típusú környezeti hatásosztály sokféle helyi hatást foglal magába, amely az érintett terület minőségét rontja. Egy adott területnek a minőségét meghatározni meglehetősen bonyolult, ahol figyelembe kell venni a helyi lakók, vagy odalátogatók értékítéletét is. A területi leromlás minőségi megítélését legtöbb országban meghatározzák, amelyet a különböző építési vagy regionális helyi tervezési metodikákba vagy szabványokba építenek be. Ahol ilyen előírások léteznek, azoka a környezeti hatásvizsgálat során figyelembe kel venni.

Fizikai károsodás

Ennek az osztályozási csoportnak a meghatározása esetén különböző típusú hatásokat kell figyelembe venni, amelyek az eltérő kibocsátásokat olyan szempontból összegzik, hogy az adott tevékenység vagy beruházás milyen mértékben érinti a fizikai környezet minőségét.