Elsősegélynyújtás
2005.07.08. 20:52
Elsősegélynyújtásnak nevezzük azt a gyors egészségügyi segítséget, melyet a helyszínen lévő személy nyújthat egy sebesültnek vagy betegnek, amíg az orvos megérkezik.
Elsősegélynyújtás
Elsősegélynyújtásnak nevezzük azt a gyors egészségügyi segítséget, melyet a helyszínen lévő személy nyújthat egy sebesültnek vagy betegnek, amíg az orvos megérkezik. Az elsősegélynyújtás célja, hogy a beteget életben tartsa, stabilizálja állapotát, enyhítse fájdalmát, szenvedését, szorongását.
Nagyon fontos tudni, hogy miként lehet elsősegélyt nyújtani - különösen az olyan, életet veszélyeztető helyzetben, ahol pl. a légzés vagy szívműködés leállt, illetve vérzés, fulladás, áramütés vagy mérgezés történt. Ideális esetben az elsősegélyt nyújtó személy már részt vett valamilyen elsősegély tanfolyamon, de bárki legyen is az, akár képzett, akár nem, meg kell próbálkoznia a segélynyújtással, ha annak elmaradása halálhoz vezethet. Olvassa el és ismerje meg, hogy mi a teendő életveszélyes állapotok esetén, és higgadtan végezze el a szükséges teendőket!
Mit nevezünk vészhelyzetnek?
A vészhelyzet egy hirtelen bekövetkező állapot, amely változó súlyosságú tünetekkel jár és sürgős orvosi beavatkozás nélkül komoly, egészséget vagy életfunkciókat veszélyeztető helyzetet idézhet elő. Például:
- fejsérülés tudatzavarral és/vagy hányással, - súlyos baleseti sérülések, - eszméletvesztés, - csonttörések és ficamok, - hirtelen fellépő súlyos mellkasi fájdalom, - hirtelen jelentkező súlyos hasi fájdalom - csillapíthatatlan vérzés, - fulladásos légzési nehézség, - gyógyszertúladagolás vagy mérgezés.
A sürgősségi ellátás sorrendje
Orvosi vészhelyzetben a következő sorrendben nyújtson elsősegélyt:
1. Ha lehetséges, kérjen meg valakit, hogy hívjon orvost vagy mentőt, amíg Ön elsősegélyt nyújt. 2. Ellenőrizze a légutakat. Távolítson el minden tárgyat, anyagot a szájból és a garatból. Ellenőrizze a légzést, és ha nincs, kezdjen mesterséges lélegeztetést. A légzés újraindítása elsőbbséget élvez, kivéve fulladás esetén. 3. Ellenőrizze, van-e súlyos vérzése a sérültnek. Ha van, próbálja meg elállítani. 4. Ha gerincsérülést gyanít, ne mozgassa a sérültet. Ne forgassa és ne mozdítsa meg a fejét. A testet a fej és a nyak alátámasztásával mozgassa. (Gerincsérülést gyaníthat, ha a sérült magasról esett le, vagy súlyos közlekedési balesetet szenvedett és érzéskiesései/zavarai vannak, vagy valamelyik végtagját nem tudja mozgatni.) 5. Ha eszméletlen, de légzése normális és nem gyanakodik gerincsérülésre, helyezze stabil oldalfekvésbe. 6. Ne hagyja ott a sérültet, amíg az orvosi segítség meg nem érkezik. Ha egyedül van és nem tud segítséget hívni, de nincs gerincsérülésre gyanú és a sérült állapota stabil, minél hamarabb vigye a legközelebbi kórház ügyeletére.
|