Glob�lis felmeleged�s

Ennek oka azoknak a g�zoknak a jelenl�te, amelyek a F�ld felsz�n�r�l visszaver�d� infrav�r�s sug�rz�s (h�sug�rz�st) elnyelik. Ha ezen g�zoknak a koncentr�ci�ja a l�gk�rben megn�vekszik, akkor ez a h�m�rs�klet n�veked�s�t okozza, amely egy�tt j�r a sarkk�ri j�g megolvad�s�val, az �ce�nok v�zszintj�nek megemelked�s�vel, �s m�s s�lyos klimatikus v�ltoz�sokkal. Az �kol�giai �s szoci�kon�miai k�vetkezm�nyeit ezeknek a hat�soknak jelenleg megbecs�lni nem lehet.

Az �zonpajzs elv�konyod�sa

A sztratoszf�ra, az atmoszf�ra legmagasabb r�tege, 15-50 km-re tal�lhat� a F�ld felsz�ne f�l�tt. Ezt a r�teget a magas �zonkoncentr�ci� jellemzi, amely folyamatosan v�ltozik a naps�t�s, �s a k�l�nb�z� sztratoszf�rikus v�ltoz�sok hat�s�ra. Ezt az �zonkoncentr�ci�j�t a sztratoszf�r�nak �ltal�ban �zonr�tegk�nt, vagy �zonpajzsk�nt h�vj�k. Ennek oka, hogy ez a r�teg l�tfontoss�g� a f�ldi �let meg�v�sa szempontj�b�l, mivel kisz�ri a napsug�rz�s �ltal kibocs�tott UV sug�rz�s jelent�s r�sz�t, amely sz�mos k�ros hat�st okozna a F�ld felsz�n�n, melyek k�z�l a legismertebb a b�rr�k kialakul�s�nak vesz�lye.

A savasod�s

Olyan anyagok kibocs�t�sra r�v�n, amelyek a pH-t cs�kkentik a k�rnyezetben k�vetkezik be ez a hat�st�pus. A savasod�s �ltal�ban ott fordul el�, ahol a talajok m�szk�ben szeg�nyek, �gy nem tudj�k semleges�teni a savas terhel�st. A biol�giai rendszerek k�rosodnak a savasod�s �ltal, els�sorban a tavak, erd�k �s a mez�gazdas�g. Ezekben a rendszerekben az alacsony pH a talajban �s a v�zben dr�maian megv�ltoztatja az �letk�r�lm�nyeket, melynek r�v�n az �l� szervezetek �s organizmusok t�megesen pusztulnak el (halak, f�k, n�v�nyek). A savasod�s szint�n okozhat gazdas�gi k�rokat v�rosi ter�leten is, ahol ez a g�pek �s �p�letek felgyorsult korr�zi�j�t jelenti.

T�panyagkimos�d�s

A t�panyagkimos�d�st a k�l�nb�z� biotopokban (v�zfel�letek �s talaj) els�sorban k�t t�panyag - a nitrog�n �s a foszfor - okozza, amely meghat�roz� t�nyez� a biol�giai n�veked�s szempontj�b�l. Ez a hat�s az �l� szervezetekben okoz meghat�roz� v�ltoz�st. Legink�bb a tengerparti ter�letek �s tavak eutrofiz�ci�j�t eml�thetn�nk. A t�panyag megn�veked�se ugr�sszer� algaszaporod�ssal (algavir�gz�s) j�r, amely a felhaszn�lt t�panyag megsz�n�se ut�n elpusztul. Ez a nagyt�meg� biol�giai anyag jelent�s mennyis�g� v�zben oldott oxig�nt haszn�l el boml�sa sor�n, amely anaerob viszonyokat okoz, Ez a hat�s a k�s�bbiekben a halak �s a v�zi �kosziszt�ma nagym�rv� pusztul�s�hoz vezethet.

Fotok�miai �zonbont�s

A legt�bb sz�nhidrog�n hozz�j�rul a k�rnyezet toxicit�s�hoz, mivel a l�gk�rben felez�si idej�k r�vid, �s nagy koncentr�ci�ban �p�lnek be a troposzf�r�ba (0-10 km a F�ld felsz�ne f�l�tt). A sz�nhidrog�nek l�gk�ri degrad�ci�ja a nitrog�noxidok, illetve hidroxil gy�k�k �ltal t�rt�nik. A reakci� egy fotok�miai folyamatot foglal mag�ba, amelyhez naps�t�s sz�ks�ges, �s folyamat r�v�n olyan agressz�v g�zok keletkeznek, amelyek az �zonbont�s�hoz vezetnek. Az �zon t�megnek a pusztul�sa magasabb atmoszf�rikus r�tegekben a f�ldi �let k�ros�t�s�hoz vezethet

Toxicit�s (kr�nikus vagy akut)

Ez a t�pus� k�rnyezeti hat�s mag�ba foglalja az �sszes olyan toxicit�st, amely �l� szervezete vagy �kosziszt�ma (bele�rtve a hum�n toxicit�st is) pusztul�st okoz. A toxicit�s lehet akut vagy kr�nikus. A szakirodalom nagyon hossz� list�val rendelkezik arr�l, hogy a k�l�nb�z� k�miai anyagok milyen t�pus� toxicit�st okoznak. Az akut vagy kr�nikus toxicit�s potenci�lis hat�s�nak a meg�llap�t�sa a k�rnyezetben rendk�v�l bonyolult olyan szempontb�l, hogy ezek a toxikus hat�sok m�s hat�st�pusokkal �sszef�ggnek.

Ter�let leroml�s

Ez a t�pus� k�rnyezeti hat�soszt�ly sokf�le helyi hat�st foglal mag�ba, amely az �rintett ter�let min�s�g�t rontja. Egy adott ter�letnek a min�s�g�t meghat�rozni meglehet�sen bonyolult, ahol figyelembe kell venni a helyi lak�k, vagy odal�togat�k �rt�k�t�let�t is. A ter�leti leroml�s min�s�gi meg�t�l�s�t legt�bb orsz�gban meghat�rozz�k, amelyet a k�l�nb�z� �p�t�si vagy region�lis helyi tervez�si metodik�kba vagy szabv�nyokba �p�tenek be. Ahol ilyen el��r�sok l�teznek, azoka a k�rnyezeti hat�svizsg�lat sor�n figyelembe kel venni.

Fizikai k�rosod�s

Ennek az oszt�lyoz�si csoportnak a meghat�roz�sa eset�n k�l�nb�z� t�pus� hat�sokat kell figyelembe venni, amelyek az elt�r� kibocs�t�sokat olyan szempontb�l �sszegzik, hogy az adott tev�kenys�g vagy beruh�z�s milyen m�rt�kben �rinti a fizikai k�rnyezet min�s�g�t.