�nizs		A K�z�p-Keleten �s a F�ldk�zi-tenger keleti medenc�j�ben l�v� szigeteken �shonos k�z�ns�ges �nizst a r�maiak vitt�k a mai Olaszorsz�g ter�let�re. A r�maiak �ltal�nos eg�szs�gjav�t� f�szerk�nt haszn�lt�k, t�bbek k�zt em�szt�st seg�t� desszertekben. Plinius feljegyz�sei szerint nem csak a leheletet friss�tette, hanem meg is fiatal�totta az embert. Ha valaki �nizsn�v�nyt akasztott az �gya f�l�, az el�zte a rossz �lmokat. Termeszt�se a k�z�pkorban eg�sz Eur�p�ban elterjedt, s a f�v�szk�nyvek gyakori gy�gy�rk�nt emlegett�k. A XIV. sz�zadban I. Edward luxuscikknek min�s�tette �s ad�val s�jtotta.

Napjaink fitoter�pi�ja a n�v�ny term�s�t �s annak ill�olaj�t haszn�lja, hat�anyaga az anetolt, metilkavikolt, �nizsaldehidet tartalmaz� ill�olaj. G�rcsold�, b�lg�rcsold�, k�ptet� �s antibakteri�lis hat�suk jelent�s. Az ill�olaj fokozza a l�gutakban a csill�sz�r�k tev�kenys�g�t, mivel r�szben a t�d�n �t v�laszt�dik ki. Ennek k�sz�nhet�en k�ptet� hat�s�. Em�szt�si rendelleness�gekn�l, felf�v�d�sn�l g�rcsold�. �tv�gyjav�t�, fokozza az em�szt�szervek m�k�d�s�t. Gyakran alkalmazz�k m�s gy�gyn�v�nyekkel kombin�lva.

Anise - A One Planet intenet oldalair�l -

http://www.oneplanetnatural.com

(Pimpinella anisum), egyny�ri l�gysz�r� n�v�ny, mely a petrezselyemf�l�k csal�dj�ba tartozik (ernyõsvir�gzat�ak - Apiaceae), melyet fõk�ppen term�s��rt termesztenek, melyet �nizsmagnak neveznek, melynek �ze igazi �desgy�k�r�re eml�keztet. Apr�, s�rg�sfeh�r vir�gai laza ernyõvir�gzatot k�peznek. A term�se, vagy magja majdnem toj�sdad alak�, kb. 3,5 mm (0,12 inch) hossz� �s 5 hosszir�ny� v�gigfut� bar�zda tal�lhat� rajta. Az �nizs magj�nak �desk�s, �desgy�k�rre eml�keztetõ arom�ja van �s a petrezselyemf�l�k csal�dj�ba tartoz� lassan n�vekvõ egyny�ri n�v�ny. A magot kora tavasszal elvetve kb. 3 l�b (kevesebb, mint 1 m�ter) magas n�v�nyk�v� fejlõdik. A csoportosan �ll� feh�r vir�gai k�r�lbel�l 3 h�nappal az �ltet�s ut�n jelennek meg, �s a magokat tov�bbi 1 h�nap m�lt�n gyûjthetj�k be. A magokat kics�pelik, majd a levegõn megsz�r�tj�k. A leszed�skor a magvak vil�gos z�ldes sz�nûek, sarl� alak�ak �s kb. 1/5 inch hossz�ak. B�r az �nizsmag �ze f�lreismerhetetlen�l az igazi �desgy�k�r �z�re hasonl�t, m�gsincs rokons�gban azzal az eur�pai n�v�nnyel, melynek a gy�kere az �desgy�k�rlevet szolg�ltatja. T�r�korsz�g, Spanyolorsz�g �s Egyiptom az �nizsmag legfõbb termelõi. Ezek k�z�l a nagyobb m�retû, �zesebb spanyol �nizsmag sz�m�t a legjobbnak.

Az �nizsmagot elterjedten haszn�lj�k cukr�szs�tem�nyek �zes�t�s�re, �s jellemzõ alapanyaga a n�met Anisbrod nevû keny�rf�les�gnek. A mediterr�n t�rs�gben �s �zsi�ban gyakran haszn�lj�k h�s �s z�lds�g�telek �zes�t�s�re. M�r a t�rt�nelem elõtti idõktõl kezdõdõen haszn�lt�k gy�gy�t�sra f�vekbõl k�sz�tett nyugtat� te�ban. R�m�ban, az elsõ sz�zad idej�n haszn�lt�k egy n�pszerû fûszeres s�tem�nyben, melyet bab�rlev�lben s�t�ttek, �gy tartott�k, hogy ez megv�dhet a gyomorront�st�l, az em�szt�si zavarokt�l.

1305-ben az angolok megv�molt�k az �nizsmag kereskedelmet, hogy abb�l fedezz�k a London Bridge jav�t�si k�lts�geit. Nagyon n�pszerû �zes�tõ az angolokn�l, IV. Gy�rgy kir�ly ruh�it annakidej�n �nizsmaggal illatos�tott�k. Az �nizs az egyik legr�gibb termesztett fûszern�v�ny�nk, m�r az egykori egyiptomiak, g�r�g�k �s r�maiak is ismert�k. Az idõsebb Plinius azt �ll�totta, hogyha �nizsmagot tesznek a p�rna al�, akkor az megv�d a rossz �lmokt�l. A r�maiak az �nizst, mint �tel�zes�tõt a k�z�pkort�l haszn�lj�k. 1619-ben a virginiai parlament elfogadta azt a t�rv�nyt, hogy egy csal�dnak, minden �vben, legal�bb 6 tõ �nizst kell termelnie.

A "Shaker"-ek (egy amerikai szekta) az �nizst, mint gy�gy�t� n�v�nyt haszn�lt�k. Az ill�olajtartalma k�r�lbel�l 2,5 %, melynek legfontosabb �sszetevõje az anethole.Az ill�olaj�t haszn�lj�k az abszint, az "anisette" �s a Pernot likõr �zes�t�s�re.