Cickafark		A f�szkesvir�gzat�ak csal�dj�ba tartoz� Achillea nemzets�g mintegy 80 faja k�z�l Eur�p�ban a k�z�ns�ges �s mezei cickafark gy�gy�szati alkalmaz�sa terjedt el. Vir�gzatait, vir�gos hajt�sait �s ill�olaj�t hasznos�tj�k. A tr�jai h�bor� idej�b�l (i.e. 1200-as �vek) feljegyezt�k, hogy a h�res tr�jai h�s, Achilles a monda szerint arra haszn�lta a n�v�ny leveleit, hogy a s�r�lt katon�k sebeinek v�rz�s�t el�ll�tsa �s gy�gy�tsa vele. Innen ered a n�v�ny elnevez�se is. Ill�olaj�t m�r a XVIII. sz�zad elej�n is haszn�lt�k.

Napjainkra t�bb mint 100 �rt�kes vegy�letet azonos�tottak a cickafarkban. Hat�anyagai t�bbek k�z�tt gyullad�scs�kkent�, h�mosod�st el�seg�t� �s g�rcsold� hat�ssal b�rnak. Te�j�t gyomorny�lkah�rtya-gyullad�s, vastagb�lhurut, fog�nygyullad�s kezel�s�re, valamint h�vely�bl�t�s c�lj�ra alkalmazz�k.

www.paramedica.hu

Cickafarkf�

Val�ban "hasf�j�s elleni f�": a cickafarkf�

A cickafarkf� botanikai neve Achillea millefolium L., �s a f�szkesvir�gzat�ak (Asteraceae = Compositae) csal�dj�ba tartozik. Az "Achillea" nemzets�gn�v a g�r�g h�s, Achilleus nev�b�l sz�rmazik. Vele a monda szerint a gy�gy�t�sban j�ratos kentaur, Chiron ismertette meg ezt a sebgy�gy�t� gy�gyn�v�nyt, azut�n bar�tj�t, Patrokoloszt megismertette a haszn�lat�val, aki k�s�bb M�szia kir�ly�t, Telephoszt sebeit gy�gy�totta ezzel. A Millefolium sz� a legfinomabban osztott levelekre utal, amelyek �gy n�znek ki, mintha "ezren" lenn�nek. Sokszor m�g a gy�gyn�v�nyekben szeg�ny h�zi patik�kb�l sem hi�nyzik a cickafarkf�tea. A tudom�nyos �ll�spont a cickafarkf�vet �tv�gytalans�g, enyhe g�rcs�s jelleg� gyomor-, b�l- �s epeb�ntalmakn�l, valamint gyomorhurutn�l aj�nlja. A cickafarkf� k�l�n�sen a v�ltoz�s �veiben seg�t a nyugalom �s a laz�t�s el�r�s�hez, de idegess�gre �s alv�szavar k�r�l�s�ra is alkalms. Sz�mos, a vegetat�v b�ntalmak ellen haszn�lt teakever�k tartalmaz cickafarkf�vet, hat�st fokoz� adal�kk�nt. A cickafarkf�vet orvosi cickafark, eg�rfark�f�, ezerlevel�f� n�ven is ismert, �s itt-ott "j�nosf�". Ezt a n�pi nevet sok er�s illat� vagy Szent J�nos napja (j�nius 24.) k�r�l vir�gz� gy�gyn�v�ny viseli. Nem szabad �sszet�veszteni a Hypericum-mal, amelyet j�nosf�nek vagy kem�nysz�n�nak h�vnak, �s amely egy k�l�nleges gy�gyn�v�ny: a Hypericum n�v�nyi antidepressz�ns. A cickafarkf�vet gyakran megtal�ljuk r�teken, de utak ment�n, lejt�k�n �s puszt�kon is. 20-40 cm, n�ha ak�r 60 cm magasra is megn�, az egyenes sz�ron er�sen szeldelt levelek �s a sz�r v�g�n f�rt�s �lerny�ben �ll� feh�r, n�ha v�r�ses vir�gok vannak. A n�v�ny j�niust�l k�s� �szig vir�gzik. Eg�sz Eur�p�ban otthon van, nagyon ig�nytelen, �s a h�s�get �pp �gy elviseli, mint a hideget; csak a nagyon nedves helyeket ker�li. Figyelem! Fenn�ll a vesz�lye annak, hogy az allergi�sok viszket� �s gyullad�sos b�relv�ltoz�st �szlelnek a cickafarkf�te�t�l. Az allergi�sok ez�rt ne alkalmazz�k az olyan gy�gyk�sz�tm�nyeket, amelyek tartalmazz�k ezt a gy�gyn�v�nyt!