Manipulált ételek

  2005.07.23. 12:07

A genetikailag módosított növényekkel való kísérletezés 1994-ben kezdődött el az USA-ban, azóta világméretű verseny bontakozott ki e területen. A tevékenység ellenzői számos veszélyre hívták már fel a figyelmet. Óvatosságra intenek, hiszen a géntechnológia segítségével manipulált növények környezeti, ökológiai, egészségügyi, társadalmi és egyéb kockázatai ma még nem ismertek. Az európai fogyasztók nagy része ezen okokból elutasítja a génmódosított összetevőt tartalmazó élelmiszereket. A génmódosítás kérdésköre heves vitákat váltott ki világszerte. A társadalmi tiltakozás az első amerikai génmódosított szójaszállítmányok megjelenése idején, 1996-ban kezdődött el. 1998-ban az unió de facto moratóriumot rendelt el a genetikailag módosított szervezetek behozatalára.


A kereskedelmi korlátozást és a hozzá kapcsolódó törvényalkotási folyamatot fogyasztói nyomás kényszerítette ki. Az európai fogyasztók hetven százaléka ugyanis nemet mond a genetikailag módosított szervezetek felhasználásával előállított termékekre. Az elutasítás oka a génmódosított élőlények és a belőlük készült termékek által kiváltott, előre nem látható környezet- és egészségkárosító hatásokban keresendő. A fogyasztók GM-növényekkel szembeni nagymértékű bizalmatlansága az utóbbi idők élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos problémái (BSE, dioxin stb.) miatt tovább nőttek. Félelmeik indokoltnak látszanak, hiszen a tudomány e növények élettani hatásairól kevés ismerettel rendelkezik.


Egy élőlény minden sejtjében sok ezer gén található, melyek kölcsönhatásban vannak egymással. Hogy hány kombináció lehetséges, nem tudjuk, mint ahogyan azt sem, hogy a génmódosítás során hová épül be az idegen gén. A tudósok ma még nem tudnak választ adni arra sem, hogy az idegen gén milyen változásokat idéz elő az élő szervezetben, miképpen hat a táplálékláncra, s milyen ökológiai problémákat okoz, ha elterjed a környezetben. Ez az oka annak, hogy számos európai áruházlánc olyan élelmiszereket keres, amelyek nem tartalmaznak génmódosított összetevőt.


Az ellenzők aránya az osztrák és a francia fogyasztók között a legnagyobb. A Magyar Fogyasztóvédelmi Szövetség 2001-es felmérése szerint a hazai lakosság 70 százaléka inkább nem vásárolna génmódosított élelmiszert. A GFK Hungária is végzett ez irányú kutatást, mely szerint hazánkban a megkérdezettek közül a témát ismerők fele tartja károsnak a génmódosítást, míg a többség közömbösen áll hozzá a kérdéshez. A tájékozottság mértéke az iskolai végzettség függvénye. A diplomások 83 százaléka hallott már a génmódosításról, az alacsonyabb végzettségűeknek azonban csupán a fele rendelkezik információval e témával kapcsolatban. Kiderült az is, hogy a magasabb jövedelműek tájékozottabbak, körükben magasabb a génmanipulációt elutasítók aránya. A legnagyobb mértékben az egészséges táplálkozásra törekvők (arányuk nagyobb, mint tíz százalék) tartják károsnak a beavatkozást.